Táv: 6km
Szintemelkedés: 25m
Ma egy nagyon különleges családi sétára invitállak titeket. Ehhez el kell hagynunk a szokásos Budapest környéki területeket és kezdésnek Tatára kell utaznunk az Öreg tóhoz.
Családommal egy kellemes nyári nap reggelén döntöttünk úgy hogy ma nem vágyunk erdei sétára, mostanában sokat voltunk túrákon. Többek között idén már volt részünk a Balaton mellett kánikulai teljesítménytúrázásban is. Feleségem javasolta, hogy inkább állítsunk össze mára egy igazi családi sétás programot. Gyors tanakodást követően Tata lett az első célpontunk a többit rábíztuk a sorsra. Végül sikerült egy igazán remek napot összehoznunk ezért hazafelé úgy döntöttem erről is lesz beszámolóm és a családi séták közé kerül.
A mai napunk tényleg kényelmesen kezdődött. Tatára is 10 óra körül indultunk el. Viszonylag hamar leértünk annak ellenére is, hogy az M1-es autópályán még mindig terelések lassítják a forgalmat.
Tatára leérve az Öreg-tó mellett ingyenes a parkoló, még azzal sem kellett foglalkoznunk, hogy kell-e most fizetni avagy sem. Mire leértünk a lányok természetesen meg is éheztek a rettentő hosszú úton amit Nagykovácsiból tettünk meg. Már régen megtanultam, hogy ha lányok vannak a csapatban akkor nagyon komolyan kell venni ha azt mondják: Kezdek éhes lenni! Pasiként ilyesmit nem szabad fél vállról vennem mert a végén tuti biztos, hogy leharapják a fejemet. Az első utunk ezért a lángososhoz vezetett és rögtön megrendeltem a nálunk szokásos sajtos-tejfölös verziót.
Minden kisimult, minden egyenesbe került, ideális feltételek mellett kezdtük el a mai napot.
A tó partján indultunk el egy kényelmes sétaúton a Tatai Vár felé. Út közben többször megálltunk, fotóztuk, élveztük a kellemes napsütéses sétát. Volt egy olyan várfal szerű falszakasz a Feszty villánál ahol több márványtáblát nézhettünk meg többek között Ugron Gábor belügyminiszter és a Feszty család itt tartózkodásának emlékére. Közben a vár is közelebb került hozzánk.
Megérkeztünk a kissé elhagyatott állapotban lévő Malomhoz. Remélhetőleg tervben van a megmentése. Érdekes lenne, ha ismét működne és ezt meg is lehetne nézni.
Elértük a tó végét és a rakpart jellegű szakaszon sétáltunk tovább.
A Vár előtt megnéztük a zsilipeket majd a Várkapun belépve körbejártuk a központi épületet.
Innen már nem mentünk tovább. Ha valakinek kedve van hozzá a sétaút megy tovább a tó mellett. Elindultunk visszafelé és vettünk tölcséres fagyit amit egy árnyékos padon üldögélve pusztítottunk el.
Ugyanazon az úton sétáltunk vissza a kocsinkhoz mint amin jöttünk. A játszótér mellett van egy nyilvános WC. Meglepődtem mert ez is ingyenes. Újabb fontos feltétel egy használható WC ha kicsikkel vagy lányokkal tervezünk meglátogatni egy látványosságot.
Nagyon jó volt ez a séta, megérte eljönnünk a tatai Öreg tóhoz. A tó partján több helyen elhelyeztek információs táblákat is. Megnéztük mindet és eldöntöttük, hogy a programajánlatok közül választunk. Így esett a választás a Fényes Tanösvényre.
A tótól átmentünk a közelben lévő Tanösvényhez, amely nagyjából negyed óra autózásra volt. A Fényes fasor végén találtuk meg a karsztforrások mellé épült Fényes Fürdő és Kempinget. Az út az Által-ér mellett vezetett és szintén ingyenes volt a parkolás.
A Tanösvény belépőjegyes, a családi jegy jelenleg 3.000Ft-ba kerül. Befizettük majd eligazítottak minket merre is kell menni.
Rövid sétát követően egy hatalmas fa kapun amely hasonlít egy székelykapura beléptünk mi is tanösvény kiindulópontjára. Az ösvény 1350 méter hosszú, nem csak egy rövid sétáról lesz szó.
Ezen a területen van egy Látogatóközpont mellette egy hatalmas fa toronnyal. Sajnos nem lett tökéletes a fényképem.
Vajon mi célból épült ide a torony? Fel lehet menni rá? Egy kilátó? Mint kiderült ez a torony a feltörő karsztforrásokat szimbolizálja, mert ha teljesen szabadon, mindenféle akadály nélkül a forrásból a saját víznyomásával törhetne fel a karsztvíz akkor akár ezt a magasságot is elérné. Nem semmi látványosság lenne egy ilyen szökőkútszerű forrás.
A Vöröskő-forrás is teljesen eltörpülne mellette. Arról nem is beszélve, hogy az 1970-es években oly módon építették ki a kövek között felszínre törő forrást, hogy mesterségesen összeszűkítették és egy felfelé irányuló „csőbe” kényszerítették a feltörő karsztvizet. Így sikerült gondolom pártutasításra látványossággá alakítani. A Vöröskő-forrás időszakos csak nagyobb esőzések és hóolvadást követően aktív, mert ehhez az kell, hogy a hegységben a karsztvízszint megemelkedjen. A tatai Fényes-források ellenben egész évben aktívak. Milyen hatalmas üregrendszer lehet a Gerecse alatt, ha napi több tízezer köbméter víz fakad itt? Barlangász énem komolyabban kezdett mocorogni a fejemben. Nyugi, ma a családdal vagy itt!
Ez a terület nagyon különleges mert láprétek és láperdők váltogatják egymást, ezeket tudjuk megnézni. Sajnos a karsztforrások a mélyművelésű bányák miatt az 1970 évek elejére teljesen elapadtak, pedig a bányászati tevékenység előtt a Tudományos Akadémia mérései és becslései alapján napi 280.000m³ karsztvíz tört a felszínre. Tervben volt az is, hogy innen látják el Budapestet ivóvízzel. A bányászati tevékenységek leállását követően szerencsére a 2000-es években újraindultak a források és évről évre nő a vízhozam, bár az eredeti mennyiséget valószínűleg már sosem fogja elérni.
Az újrainduló karsztforrásokból manapság naponta megközelítőleg 30.000m³ 20-22 fokos víz tör fel és ebben az is különleges, hogy enyhén szénsavas így a vízben sok helyen buborékok is a felszínre törnek. Tényleg olyan mintha forrna a víz. A terület egyedülálló növénytársulásoknak és számtalan védett madárnak is otthona. A langyos víz miatt sok esetben egész évben. Ezt a területet terveztük megnézni.
Akkor induljunk is el, mert tényleg különleges helyen vagyunk.
Maga a tanösvény egy fából készült útvonal melyen körbejárhatjuk a lápvidéket. Mondhatjuk azt is, hogy egy korlátokkal ellátott stégen megyünk körbe.
Ha megállunk és a vízbe nézünk akkor lelátunk a mederig, mert a karsztvíz tökéletesen tiszta a víz. Semmilyen kezelést nem igényel, közvetlenül iható. Sajnos az első szakaszon tele volt a víz palackokkal, szeméttel elvonva a figyelmünket a lényegről. Erősen árnyalta az élményt.
Nagyon lassan haladtunk előre, próbáltunk minden érdekességet megnézni, a pillanatokat elkapni és lefényképezni. Azt hiszem sokan nem is gondolják, hogy Budapest közelében ilyen helyeket is meg lehet látogatni.
Az első szakaszon láperdőben sétálunk. A terület jellemző fája az éger amely nagyon jól bírja ha vízben áll. A nyugodt víztükörben nagyon szépen tükröződik a növényzet.
Bármilyen lassan is megyünk előbb utóbb megérkezünk egy kisebb fa kilátóhoz.
Mindenképpen fel kell mászni a toronyba, ez az egyik csúcspontja a Tanösvénynek. A toronyból lehet élvezni igazán a látnivalókat mert közvetlenül előttünk terül el egy csodálatos láprét. Sajnos most nem hoztunk távcsövet, de kellett volna. Vízisiklók, különböző halak, békák, mocsári teknősök, madarak bőven van látnivaló. Sikerült látnunk Jégmadarat is, de itt él az Erdei fülesbagoly, a Pettyes vízicsibe mellett a fokozottan védett Cigányréce is. Hosszú időt töltöttünk a toronyban, ma nem voltak sokan, nyugalomban tudtunk kiélvezni minden pillanatot.
Végül mi is lemásztunk és folytattuk tovább sétánkat. Megérkeztünk az egyik karsztforráshoz ahol a vízbe nézve lehet látni ahogy tör elő a karsztvíz amely bugyborékol. Szinte forr a víz a szén-dioxid kiáramlástól. A források nevüket egy jelenségnek köszönhetően kapták. A tiszta vizű tó alját világos színű kvarc homok borítja. A homok alól feltörő karsztvíz ezt a homokot megemeli, mozgatja és saját maga előtt tolja, picit lebegteti. Végül a homok szemcsék az áramlásból kikerülve a súlyuknál fogva visszaesnek majd újra felemelkednek, megint visszaesnek. Ha a napfény ideális szögből éri ezeket a lebegő homokszemcséket akkor csillogó, vibráló, fénylő hatást keltenek olyan mintha lidércek táncolnának a víz alatt.
Ezen a helyen az egyik legintenzívebb leglátványosabb forrást, az Erdei-forrást lehet megnézni egy szépen kiépített stégről ahol pad is van, le lehet ülni.
Üldögélve hosszabb időt töltöttünk el, mert a szén-dioxid kiáramlás időnként sokkal intenzívebbé vált. Ezt volt igazán izgalmas kivárni néhány percenként és végignézni. Újra és újra.
Igazi családi sétát tartottunk, nagyon lassan haladtunk előre. Újabb láperdő következett.
Megérkeztünk a tóhoz, melynek felülete tele volt tavirózsával, bár augusztus közepén csak kevés kinyílt virágot láttunk.
Cserébe láttunk pézsmapockokat. Egész családokat. Jól érezték magukat a langyos vízben. A tóban több helyen voltak szigetek, főleg ott napoztak. Az egyiket sikerült lekapnom a parton.
A kiépített ösvény átvezetett egy újabb láprétre ahol egy Fehér gém kecsesen sétálgatott nem messze tőlünk. Tényleg hófehér volt, nagyon szép ez a madár. Ezen a részen is több helyen bugyborékolt a víz.
Készítettem még egy utolsó panoráma képet és lassan, komótosan sétálgatva visszaértünk a kiindulási helyünkre a Látogatóközponthoz.
Nagyon szép és tényleg igazán különleges helyet néztünk meg. Mindenképpen ajánlom, hogy keressétek fel ti is. Lehet menni télen-nyáron mert a langyos forrásvíz miatt a vízfelületek nem fagynak be.
Dikran
Családdal elmentünk megnézni a vadludakat és bejártuk a tanösvényt, amiről én itt hallottam először. Nagyon jó tipp volt, mindenkinek tetszett, jól éreztük magunkat. Tavasszal szeretnénk visszamenni, Anyáékat is elvinni. A csónaknál most is voltak pet palackok, elbizonytalanodtam, hogy valami célt szolgálnak-e és direkt vannak ott. Olyan szépen rendben van tartva, hogy kizártnak tartom, hogy szemét lenne. Természetesen a geoládát is megkerestük a kerítésen kívül. Akad még ott bőven látnivaló, vissza kell menni.
Szia Adrienne, örülök ha egy állandóan a természetet járónak is tudtam újat mutatni. Szerintem ez az egyik legkülönlegesebb Tanösvény hazánkban, mindenképpen érdemes meglátogatni.