Táv: 48,5km

Szintemelkedés: 1.280m

A Balaton teljesítménytúrákat a Téry Ödön T.B.T. idén már 27. alkalommal rendezte meg. Ritkán látogatom meg a Balaton-felvidéket, most viszont már az év elején felvettem az éves programomba ezt a túrát is. Kicsit bizonytalanná váltak a koronavírus járvány miatt a teljesítménytúrák is, sokat töröltek vagy elhalasztottak. Szerencsére ezt a túrát az eredeti időpontban rendezték meg, így nem kellett a családi programokat felrúgni vagy átszervezni.

Nagyon szép napos időt jeleztek előre, esőre most nem kellett számítanom, az elmúlt hetekben bőven volt részünk a monszun típusú csapadékokból. Mindent előkészítettem és másnap a túra napján, reggel ötkor elindultam Balatonfüredre.

Sokat voltam már Balatonfüreden, az egyetemi évek alatt ide jártunk le vonattal fürdeni, kempingekben aludni, bulizni. Családdal már nem ide hanem Siófokra szoktunk leugrani. Egy pillanatig felmerült, hogy a túra végén megmártózom a Balatonban is, de végül letettem róla, mert idén az első fürdőzés együtt lesz a családommal, nem akartam kihagyni ebből őket. Füredről van pár nevezetes megtekintésre érdemes emlékem, az egyik, hogy itt van az Eszterházy-kastély egy nagy parkban, ahol a Kossuth Lajos forrást is meg tudjuk nézni. A másik, hogy a Balaton parton van két matuzsálem fa is, az egyik a Narancseperfa a másik pedig az Ezüstjuhar. Hatalmas méretű fák, melyeket érdemes megnézni ha valaki strandolni, pihenni megy Balatonfüredre. A településen számtalan rendezett park, emlékmű, templom is vár ránk. Az egyik leghíresebb a Vörös templom melyet a túra során is érintünk és innen nem messze van a Fehér templom, ezt is megnézhetjük a túra végén.

Egy rövid füredi ismertető után visszatérek a túrára. A Balaton 50 teljesítménytúra nagyon szép helyeken vezet végig, a szintemelkedések barátságosak, a túra során inkább az a kihívás, hogy a nyár közepén a kánikulában kell teljesíteni. Szerencsére sok helyen van lehetőségünk vizet venni, az egyik legfontosabb ilyen pont a Király-kút.

Korán reggel nem volt nagy forgalom az autópályán sem, hét előtt már odaértem a Vasútállomásra a Peron Pizzériához ahonnan a túra elindult. Még nem voltak ott a szervezők sem, csak néhány hozzám hasonló korai kelő volt az indítás közelében, felszerelések igazgatásával készülődtek a mai napra. Hamarosan megérkeztek, gyakorlott rendezőként pár perc alatt összeálltak, minden rendben és gyorsan lezajlott.

img_3477.JPG

Innen indul az új instant túra is a Kamor-kör, amely sok olyan helyet érint ahol a Balaton 50 is vezet, így ha valaki kíváncsi ezekre a helyekre, akkor javaslom a bármikor teljesíthető instant túrát is, a Kamor-kört.

Nevezés után el is indultam a zöld sáv jelzésen a vasúti sínek alatt az első látnivalóhoz a Vörös templomhoz.

img_3481.JPG

Útközben érintettem a II. világháború áldozatainak és katonáinak emlékművét is.

img_3479.JPG

A templom után a kék sáv jelzésen máris elindultunk az első komolyabb emelkedőre a Tamás-hegyre. Párás meleg volt a reggel a Balaton felett is pára volt, még nem volt teljes a panoráma.

img_3484.JPG

A hegy tetején a Jókai-kilátónál megérkeztem az első ponthoz, ahol kaptam egy bélyegzést és egy kitűzőt, mert mint kiderült a 2020-21-es év a rendezőknél Emlékév lett. Most nem siettem, minden kilátóba felmásztam a túra során, mindenhonnan körbenéztem. Ezt az időveszteséget nem bántam meg, tényleg érdemes felmászni a kilátókba.

img_3489.JPG

A kilátó után a kék sávon leereszkedtem Balatonarácsra. Az erdőből kibukkanva rögtön Dr. Cholnoky Jenő földrajztudós Emlékparkjába érkeztem.

img_3494.JPG

Folytatva utamat a piros sávon átsétáltam a Temetőhöz, következett a második ellenőrző pont. Itt van Dr. Lóczy Lajos síremléke, melyet érdemes megnézni, mert a sírján egy üveglap alatt látható az a lepréselt havasi gyopár, amit Stein Aurél Ázsia kutató küldött neki a Himalájából.

A Temető után vissza kellett sétálni a Cholnoky Emlékparkig, majd a kék sávon egy rövid de határozott emelkedőn fel kellett mászni a Péter-hegyre. Innen továbbra is a kéken sétáltam le az erdő széléhez, ahol a szőlőültetvények mellett a hegyoldalban vezető úton megérkeztem Csopakra. Ez az út a présházak között vezetett, érdemes megnézni az épületeket is, mert oromfalasak, erről nevezetesek, még a turistatérképeken is feltüntetik.

img_3514.JPG

A 73-as főút mellett volt egy újabb kék kút, jól esett az egyre nagyobb melegben egy kis frissítés.

A következő szakaszon újabb hegyre felmászás következett. A régi Temető mellett elindultam a Csákány-hegyre, ahol megkaptam a harmadik pecsétemet és persze mi mást mint egy Balaton szeletet. Itt volt a következő kilátó, az Endrődi Sándor kilátó, ide is felmásztam.

img_3499.JPG

Megérte mert kezdett a reggeli pára feloszlani és egyre szebb lett a kilátás.

img_3500.JPG

Továbbra is a kéken folytattam utamat és lesétáltam Paloznakra, majd a következő községre Lovasra, ahol a Lovas Kikötő vendéglőben volt a következő ellenőrző pont és a frissítés is. Egy 500 Ft-os bont lehetett levásárolni.

Frissítés után mentem tovább a kéken. Át kellett menni Alsóörsre, ahol egy újabb hegy várt rám. Fel kellett mászni a Somlyó-hegyre. Újabb kilátó, újabb pecsét.

img_3516.JPG

Innen vissza kellett menni Lovasra, ez csak egy kis kitérő volt az újabb kilátó miatt. Lovas központjából a sárga sáv jelzésen a Malom-völgyben indultam el, ahol a Lovasi-séd folyik. A séd egy csermely, kis patak, amely csak akkor aktív ha esett az eső, most komolyabb vízhozammal találkoztam már itt Lovason is, és valóban sokkal izgalmasabb volt a völgy is. Hamarosan áttértem Király-kúti-völgybe, itt is a patak mellett haladtam, jobbra-balra a völgyben sziklák bukkantak elő. Ez egy kényelmes és árnyékos erdei út, amelyben a patak most látványosan élt, mert az előző heti esőzések miatt sokkal bővizűbb volt. Érdemes ide családi séta keretén belül is ellátogatni.

img_3527.JPG

A Király kúti-völgy végén megérkeztem a legfontosabb frissítőponthoz a Király-kúthoz. Itt egy nagyon jól kiépített pihenő is van padokkal, esőbeállóval. Nagyon szépen rendben van minden, még egy sütőgetős kemence is van itt.

img_3528.JPG

A forrás pedig nagyon jó ízű, hideg, a patak meder köves kényelmesen lehet mosakodni frissíteni. Nem sok túratárssal találkoztam az út során, akikkel összefutottam ezt a pontot tekintette ideális pihenőhelynek.

img_3533.JPG

Én is itt álltam meg enni és inni és lecseréltem a teljes vízkészletemet is. Ezen a helyen egyébként rengeteg lepkével és pillangóval is találkozhatunk.

Nem sokáig időztem itt, elköszöntem a többiektől és folytattam utamat innentől már a piros sáv jelzésen. Jól is esett a frissítés, mert a következő szakaszon kitett tűző napon kellett kilométereken keresztül sétálnom a következő település Veszprémfajsz felé.

img_3538.JPG

Út közben balra letérve lehet tenni egy kisebb kitérőt, mert itt van egy ókori festékbánya, vörös színű alapanyagot bányásztak innen. Veszprémfajszon viszont az itiner szerint is kellett egy kisebb kitérőt tennem, a Kálváriák mentén a fel kellett másznom a hegy tetejére, ahol régen egy földvár is volt.

img_3543.JPG

Nem sokan jöttek fel ide, de szerintem érdemes volt, mert körpanorámában lehetett gyönyörködni, ismét. Visszatérve az eredeti útra, átsétáltam a településen és a főúton megérkeztem a következő ellenőrző ponthoz Balácapusztára. Ezen a helyen a római kori Villa Romana bemutató Villagazdaság pénztárában kaptam meg a pecsétemet. Kis kiegészítés a túrától függetlenül, hogy itt Veszprémfajsz közelében egy bányában van egy Ammonitesz lelőhely is, ha esetleg valakit az őskövületek is érdekelnek.

Pecsételés után vissza kellett sétálnom Veszprémfajszra. Majd tovább egyenesen a főútján, a piros kereszt jelzésen a település szélén egy pihenő parkhoz, játszótérhez értem, ahol komoly élet volt. Tele volt a park, szinte mindenhol sütőgettek, piknikeztek.

img_3550.JPG

Nagyon jó illatok terjengtek a levegőben, kedvem lett volna nekem is sütőgetéshez. De most menni kell tovább, nincs mese, ma teljesítménytúra a program.

A pihenőparktól több jelzésváltás után megérkeztem egy újabb, számomra már jól ismert pihenőhöz a Koloska-völgybe. Út közben itt is több száz éves tölgyfákat érintettem, itt a Káptalan erdőben van egy 300 éves tölgyfa is. Itt volt a következő ellenőrző pont és egyben egy frissítő állomás, különböző italok, szendvicsek, gyümölcsök, dinnye és többféle gyümölcsjoghurtból lehetett választani, igazán bőséges volt a választék, pedig csak 1.500Ft volt a nevezési díj. Ez is egy kényelmesre kiépített pihenő számtalan paddal, tűzrakó hellyel. Ezen a helyen is nagyon sokan voltak, kedvelt a Nordic Walking-ot űzők körében is, én is több túrabotokkal tempósan sétálóval találkoztam.

img_3554.JPG

img_3556.JPG

Újdonság volt számomra, hogy a tó felett kiépítésre került egy új nyomós kút is, jó hideg víz is folyt belőle. Remélem iható is lesz, mert most még egy figyelmeztető felirat tájékoztatott, hogy “Bevizsgálás alatt”.

A forrástól elindultam felfelé a Koloska-völgy felső szakaszára. A völgyben két olyan helyet szeretnék megemlíteni amit mindenképpen érdemes felkeresni. Az egyik közvetlenül a völgyben van, ez pedig egy sziklacsoportból kinőtt hatalmas Hársfa.

img_3561.JPG

A másikhoz le kell térni a piros háromszög jelzésen. Szerintem érdemes, mert ez a Koloska-szikla. Innen különleges a kilátás és a sziklacsoport tetején fekete fenyőket is találunk, hanglatosabbá téve a sziklacsoportot. Most nem tértem le ide, mert már többször voltam itt, de megéri a kilátás miatt felmászni a lépcsősoron.

A völgyből felérve élesen balra kellett fordulnom és egy hosszú egyenes úton, amelynek a vége egyre meredekebbé vált, felmásztam az utolsó hegyre, a Recsek-hegyre. Itt is van egy kilátó, a Noszlopy Gáspár kilátó.

img_3567.JPG

Innen is körbenéztem és szerintem a kilátók közül ez van a legjobb helyen, ha a Balatont egy kicsit messzebbről, minimális lakott területekkel, dimbes-dombos hegyekkel, erdőségekkel az előtérben is szeretnénk megnézni. Nekem is nagyon tetszett, tele volt a Balcsi vitorlásokkal.

Ez volt az utolsó pont, itt kaptam meg a 8. pecsétemet. Most már csak le kellett sétálni Balatonfüredre.

Hosszú de kényelmes erdei utakon, murvás dózerutakon értem le a zöld kereszt jelzéshez. Ha van még energiátok, akkor itt megint érdemes kicsit letérni a hivatalos útvonalról, mert itt balra pár száz méter után megnézhetjük a Sárkány-lik barlangot a Sárkány-völgy oldalában. Ez nem keverendő össze a Szent-György hegy oldalában nyíló Sárkány-likkal, melynek számtalan néphagyomány által megőrzött története van. Ott bazalt az alapkőzet, bazaltorgonák dőltek össze és a résekből hűvös levegő áramlik ki, akár 20 fokkal is alacsonyabb a hőmérséklet a levegő kiáramlás közelében mint kicsit távolabb, emiatt hívják jégbarlangnak is. A legenda szerint sárkány is élt ott, melyet Szent György győzött le. Itt a Balatonfüred feletti Sárkány-liknál viszont mészkő az alapkőzet.

Akár letértünk a barlanghoz akár nem hamarosan az erdőből kiérünk a Nagy mezőre.

img_3572.JPG

Most nem a mezőn keresztül sétáltam vissza Füredre, hanem a kiírás szerinti úton, a sárga sávon az erdőben. Beértem a lakott területre és a másik híres templomot a Fehér templomot is meg tudtam nézni.

img_3574.JPG

A Kossuth Lajos úton visszaértem a Vörös templomhoz, majd a reggeli utamon vissza a Vasútállomásra.

Itt megkaptam a kiérdemelt emléklapot és a kitűzőt. Még egy utolsó fénykép és elindultam haza, fürdeni idén először a Balatonban majd együtt a családommal fogok.

Összefoglalás:

A Balaton 50 teljesítménytúrának vannak rövidebb szakaszai is mindenki kedvére válogathat a távok közül. A szervező csapat klasszikus túrázókból áll, nagyon kedvesek, szeretem az ilyen nyugis a régi időkre emlékeztető teljesítménytúrákat, ahol nem a teljesítményhajszolás és a minél jobb idő elérése a célja a résztvevőknek sem. Ezen az útvonalon így egyben most először voltam, szakaszait már ismertem, de újra kellemes emlékeim lettek, jó volt végigjárni egyben a már ismert helyeket is.

Ajánlom másoknak is, a táv és szint kellemes, nem fárasztó. Kihívást a nyári kánikula jelent, de a kilátókból a teljes körpanorámában gyönyörködés kellő jutalmat jelent a nagy melegben felmászásokért. És jutalom lehet természetesen a Balatonban fürdőzés is.

Dikran