Folyamatosan készítem a beszámolóimat a kalandjaimról, élményeimről. Van amikor instant túrán és van amikor teljesítménytúrán veszek részt. Felmerült bennem, hogy egy kicsit hosszabban kifejtsem az alapvető különbségeket, ezért egy önálló posztot írtam erről is. Van akinek ez teljesen egyértelmű, nem is neki szólnak soraim. Ezek az információk inkább a teljesen kezdőknek jelentenek egy kis segítséget.

Ebben a posztban számukra szeretném tisztázni, melyek a fő különbségek az instant túra és a teljesítménytúra között. Egyik sem verseny, nincs első helyezett, mindenki aki az előzetesen meghirdetett feltételeket sikeresen teljesíti azonos elbírálásban részesül, azonos juttatásokat kap.

Instant túra:

Egy instant túrát szinte bármikor lehet teljesíteni, nincs kötve mikor indulsz el rajta. Nappal vagy éjjel, esőben vagy hóban, fagyban vagy sárban, kánikulában, szélviharban vagyis szinte tényleg bármikor. A szervezők általában csak akkor függesztik fel az indulás lehetőségét, ha pld. az útvonalon a biztonságos haladást komolyabb erdészeti vagy vadászati tevékenység befolyásolja. A mostani COVID-19 helyzet kivételes, ilyen még sosem fordult elő, még akkor sem amikor a vaddisznókat érintő afrikai sertéspestis komolyan elért egy túrázók által kedvelt területet, pld. a Budai-hegységet vagy a Budakeszi-erdőt.

Instant túra teljesítéséhez feltétlenül szükségünk van egy olyan mobiltelefonra mellyel QR kódokat be tudunk olvastatni (előzetesen az instant túrát üzemeltető oldalán neveznünk kell, mely során kapunk egy azonosító kódot, erre is szükségünk lesz a kód beolvasásakor). Ezen kívül mobil netes elérésre is szükségünk van ahhoz, hogy igazolni is tudjuk a pontok érintését. Ez a megoldás szerintem kényelmesebb egyszerűbb mint a másik elterjedt megoldás. Ez pedig a Geogo alkalmazás. Ennek során előzetesen regisztrálunk majd kiválasztjuk a kívánt túrát. Az útvonalon végighaladva a megadott ellenőrzőpontokat elérve be kell jelentkeznünk, igazolnunk kell. Ezt a telefon a GPS adatok alapján helymeghatározással valósítja meg, nincsenek kihelyezett kódok az útvonal mentén.

Fontos tudnotok, hogy semmilyen szolgáltatást nem kaptok a helyszínen vagy az útvonal során, azonban ha gond van, van egy ügyeleti telefonszám, amin lehet értesíteni az instant túra üzemeltetőjét, így tudni fogja, hogy kiszálltál, feladtad, ne aggódjanak feleslegesen. Ezen a számon kaphatsz segítséget is ha nincs meg a pont vagy eltévedtél. Ha csak simán feladod, akkor is tedd meg, hogy a túrán használt igazoló kódoddal egy rövid szöveges üzenetben tájékoztatod őket. Sokat dolgoznak azért, hogy egy ilyen túrán részt vehess, ez az egyetlen minimális elvárás feléd. Egyébként figyelemmel kísérik a háttérben azt is merre jársz érinted-e a tempódhoz képest várható időben a pontokat, hiszen minden online történik. Mivel nem kapsz útközben semmit sem, csak a végén a teljesítésért járó befutó érmet és üzemeltetőktől függően kisebb ajándékokat, ezért tényleg mindent magaddal kell vinni. Egy jó instant túrás kiírásból kiderül az is hol tudsz vizet venni, merre vannak boltok.

Az instant túrát üzemeltető a saját weboldalára feltölti a szöveges itinert vagyis a pontos leírást a teljes útvonalról és egy track útvonalat, melyet navigációs készülékre töltve végig tudunk menni az útvonalon. Minden instant túrának van egy szintideje vagyis az az idő amely alatt végig kell járnod az útvonalat. Sikeres teljesítés esetén utólag kell megfizetned a befutó érem, kitűző, jelvény költségét, ezt általában támogatói hozzájárulásnak hívjuk, ennek mértéke is pontosan ismert, a kiírásban szerepel. Ha nem szeretnél semmit sem átvenni vagy megvenni a legtöbb esetben erre is van lehetőség. Ilyen esetben egy minimális összeget kérnek az üzemeltetésért.

Természetesen van mód a csoportos teljesítésre is, mindenkinek külön-külön igazolva. Igazoló kódot regisztrációval kapunk, ezért általában fizetni nem kell. Ha ez a túrázási mód még teljesen új, elsőnek hosszabb távon többen menjetek, mert biztonságérzetet ad, segíteni tudtok egymáson, valaki kevesebb vizet visz, valaki többet, több szem többet lát. A csoportos teljesítés során jobban oda kell figyelni, mert csoportosan könnyebb eltévedni. Jó a hangulat, beszélgettek egymással ezért mindenki azt hiszi a másik figyeli az utat. Legyen egy valaki aki figyel és elágazások esetén megvitathatjátok merre kell menni, ezáltal megtanulhattok tájékozódni is. Ez nagyon jó móka és jó tanulás is. Amikor már jobban megy a tájékozódás, összeállnak a saját jól bevált felszereléseid és kellő önbizalmad is lesz, nekivághatsz egyedül is.

Tájékozódni viszont meg kell tanulni, nem szabad csak egy navigációban bízni és vakon ezek alapján túrázni. Én azt vallom, hogy egy jó túrázónak a navigációs eszköz kiegészítő felszerelés.

Többször olvasom hozzászólásokban bátortalanabbaktól, számomra úgy tűnik tényleg kezdőktől, hogy egyedül is nekivághatok? Menni fog? Vagy valakivel menjek inkább? A válaszok általában persze menj, sima terep, nem gáz, nyomjad, hajrá, igaz hogy eltévedtem, de neked jó lesz, szenvedés volt de te nem én vagyok stb. Én inkább azt gondolom szoktasd magad az egyedüli túrázáshoz, tájékozódáshoz.

Egy nagyobb eltévedéses kudarc után megértem, hogy nem akarsz újra belevágni. Én a fokozatosságnak nagy híve vagyok, így az élmények gyarapodnak és ez fontos a fejlődéshez. Érezni fogod magadon mikor megy már jobban, akkor viszont bátran lépj tovább. És ezt is lehet fokozni ahogy én is csinálom, de azért én már inkább a másik véglet vagyok, nem feltétlenül követendő. Teljesen megértem, ha a saját anyám is azt mondja tudom, hogy nem vagy normális fiam, de tisztában van vele, hogy nem kockáztatok, csak olyan túrákat teljesítek melyekre képes vagyok. Találjátok meg benne azt, ami jó érzéssel tölt el és kellemes emlékeket ébreszt.

Teljesítménytúra:

A teljesítménytúra ezzel szemben egészen más, sokkal több élettel teli, mert egy időben egyszerre sokan vesznek részt rajta. Ezeket a túrákat a szervezők évente egyszer rendezik meg. A felkapottabb túrákat nagy számú résztvevővel, így aki részt akar venni rajta, kénytelen azon az adott napon indulni. Sajnos ez a nagy létszám hátrány is, mert nincs meg a nyugalom, a természetjárás élvezete azoknak akik erre is vágynak. Például a Gerecse 50 túrán közel 8.000 fő indul szinte egyszerre, ez pedig egy komplett emberfolyamot eredményez a túraútvonal jelentős részén. Idő kell amíg a különböző sebességű résztvevők eloszlanak a teljes útvonalon. Gyakori az is, hogy előnevezéshez kötik a részvételt az engedélyben szereplő létszámkeret miatt.

Tehát már jó előre ismert a nap amikor lehet nevezni és indulni. Az adott napon jellemzően reggel egy tól-ig időszakban történik meg a nevezés, rajtoltatás. A nevezés során a jelentkezési lap kitöltésével egy nálunk lévő értesítési telefonszám megadásával és a lap aláírásával elfogadjuk a szabályzatot, melynek legfontosabb része, hogy saját felelősségükre veszünk részt, a rendezőtől semmilyen kártérítést nem követelhetünk. Vagyis ha megsérülünk vagy eltévedünk az a mi hibánk. Van néhány ultra távú teljesítménytúra, melynek nevezéséhez sportorvosi igazolást is kérnek. Ezt ebben az esetben előzetesen be kell szereznünk. Az instant túráknál is van hasonló szabályzat, melyet az előzetes internetes nevezés során kell elfogadnunk. Orvosi alkalmasság igazolásáról instant túrák esetén még nem tudok.

A nevezési lap leadásakor befizetjük a részvételi díjat és a legtöbb túrán kapunk egy nyomtatott szöveges itinert, benne rövid ismertetővel a túráról, útvonallal, szintemelkedés és távolság vázlattal, térképpel, szöveges kiegészítő információkkal, a szervezők telefonszámaival, akiket értesíthetsz valamilyen felmerülő probléma esetén. Valamint itt szerepel a legfontosabb rész is, az igazoló bélyegzések oldal. Itt kell gyűjtenünk a pecséteket, kódokat, matricákat túrától függően, nem a telefonnal kell igazolnunk, mint az instant túráknál. Itt nincs online nyomkövetés, a pontokon áthaladva a pontőr vezeti, hogy ki haladt át, így tudja követni a szervező ki mikor hol volt még meg, hol veszett vagy veszhetett el.

Vissza tudják keresni és mivel megadtunk egy telefonszámot akár fel is tudnak hívni. Ha valamilyen oknál fogva fel kell adnod a túrát, akkor lehetőség szerint egy ellenőrző ponton tedd meg. Ha erre nincs lehetőséged akkor a túratársaiddal üzend meg, hogy feladtad. Ha egyik sem megoldható akkor viszont feltétlenül hívd fel az itinerben szereplő telefonszámon a szervezőt és tájékoztasd arról mi a helyzet veled vagy veletek.

Sajnos vannak olyan teljesítménytúrák is ahol csak egy fecnit kapunk. Én ezt sajtpapírnak hívom, mert sok esetben csak arra jók, hogy az igazolásokat gyűjtsd rajtuk, használható információkból keveset tartalmaznak.

A teljesítménytúráknak is az instant túrákhoz hasonlóan van egy szintideje, amely alatt be kell érnünk a célba, de itt arra is oda kell figyelnünk, hogy az ellenőrző pontok csak bizonyos időszakokban vannak nyitva. Ha az egyikhez úgy érünk oda, hogy már nincs ott a pontőr, akkor már nincs értelme sietni, mert a végén általában úgysem kapunk a teljesítésért semmit sem. Azt, hogy jár-e ilyen esetben mégis oklevél, emléklap esetleg egyéb díjazás a szervezőtől függ. Tehát ha már nincs ott senki sem az ellenőrzőponton és nem sikerült igazolnunk akkor ezt az esetet hívjuk pontkihagyásnak, amely összejöhet úgy is, hogy letértünk az előírt útról és kihagytunk egy vagy több pontot. Lehet, hogy túl gyorsak vagyunk és még nincs nyitva az ellenőrző pont, ebben az esetben meg kell várnunk, különben ez is pontkihagyásnak számít. Erre az esetre csak akkor kerülhet sor ha futottunk, normál gyaloglással ez ritkán fordul elő, mert a pont nyitások ideje 6-7km/h sebességre kalkulált a legtöbb esetben.

A teljesítménytúra egy picit szorosabb keretek közötti teljesítést jelent az instanthoz képest, ahol csak az a lényeg, hogy a rajt és cél idő beleférjen az adott út kiírás szerinti szintidejébe. Azt, hogy pontosan mikor érinted a pontokat másodlagos, csak a sorrendre kell odafigyelni. Ha egy pontot véletlenül kihagytál a következő pont igazolásakor a rendszer rögtön értesít. Ebben az esetben vagy visszamész a hiányzó ponthoz vagy feladod, mert folytatni még tudod, de a teljesítésed sikertelen lesz.

A másik nagy különbség, hogy a teljesítménytúrákon mindig vannak frissítések is, ahol lehet vizet, üdítőt, csokit, mogyorót, kekszet, nápolyit, aszalványokat, gumicukrot, szendvicseket meleg ételt vagyis tényleg szinte mindent kapni. Ezek mértéke és mennyisége a nevezési díjtól is függ. Pár ezer forintért nem kapunk annyi mindent mint 5-8 ezerért.

Sikeres teljesítés után kitűző vagy a sokkal értékesebb jelvény és általában névre szóló oklevél, emléklap a jutalmunk. Ezért nem kell külön fizetni a nevezési díj tartalmazza.

Hangsúlyozom ismét, hogy a teljesítménytúra sem verseny mindenki ugyanazt kapja, aki sikeresen szintidőn belül a kiírás szerinti feltételeket teljesíti, de mindenki szeretne saját magához képest egy jó időt menni, ezért ha valaki utolér az út lehetőségeihez képest engedd el a gyorsabbat. Nyomasztó ha a sarkadban toporog, arról nem is beszélve, hogy sokszor nem az útra figyelsz, hanem erre és simán rosszul is léphetsz, mert sok esetben még gyorsításba is kezdesz emiatt. A gyorsabbak menjenek, ez biztonságosabb, főleg rád nézve ha náluk lassabb vagy. Lehetőség szerint ezért nagy létszámú résztvevő esetén próbálj meg az út jobb oldalán haladni.

Egy instant túrán ez a helyzet szinte sosem fordul elő, mert mindenki más időpontban teljesít. Ha a csend és nyugalom is fő szempont, akkor az instant a te világod vagy azok a teljesítménytúrák melyeken kevesen vesznek részt. Ha számodra inkább kell egy kis biztonságérzet a résztvevők miatt, szeretnél túratársakkal ismerkedni, beszélgetni és nem bánod ha elhalmoznak ellátmánnyal is útközben, akkor a teljesítménytúrák.

Én mind a két stílust nagyon szeretem.

Remélem nem volt túl bonyolult az összehasonlításom.

Bármelyiket stílust is választod sok sikert kívánok a teljesítéséhez!

Dikran