2020-11-28

Éjszakai túrák alapvető kelléke

Ledlenser éjjel

Elkezdtem az alsó ruházatos posztot is, de ma reggel úgy döntöttem előbb befejezem a világításokkal kapcsolatosat, mert az elmúlt egy hónapban szinte csak éjjel voltam terepen.

Ez is hosszabb lesz, mert elindulok a kezdetek kezdetétől. Mármint az én túrázós kezdetemtől.

Az első terepen is használt lámpám egy 4,5V-os lapos elemmel működő kinyitható fém házas lámpa volt. Biztosan sokan ismeritek, ma is lehet kapni. Ennek nagy előnye volt, hogy volt rajta egy kicsi fém fül amivel fel lehetett akasztani. Túrán ezt úgy használtam mint barlangban egy kis darab madzagot kötve a fülre a nyakamba akasztottam. A lámpa teljesítménye ma már nevetségesen kevés volt, így szinte semmit sem láttam. Azt teljesen el lehetett felejteni, hogy szúrófénnyel megkeresem a következő jelzést és megyek tovább. Inkább arra volt jó, hogy a már nagyon jól ismert utakon éjjel is kipróbáljam magam vagy ha a naplementét néztem meg, akkor visszataláljak a közelben lévő kiindulási pontra.

Nagy hátránya volt, hogy nagyon sokat fogyasztott, az izzó is hagyományos wolfram szálas volt, ezért mindig kellett hozzá több tartalék lapos elem és izzó is. Később megjelent egy kis tuningolás is hozzá, ez nem jelentett mást mint egy halogén izzót. Húha milyen fénye lett! De cserébe az elemek piszok gyorsan lemerültek. Akkoriban még nem igazán volt más alternatívája ennek. A másik megoldás a rúd kézilámpa volt, de ezt végig cipelni kellett kézben. És hol volt a ma már teljesen megszokott fejlámpa? Még a gondolatát sem ismertük. És fel sem merült az, hogy egész éjjel gyaloglunk.

A gyaloglással párhuzamosan elkezdtem a másik nagy szerelmem, a barlangászatot is, itt már voltak megoldások a világításra, ebbe nem megyek most bele, de itt ismerkedtem meg a fejlámpákkal. Gyalogos túrákon nem használtam ezeket, mert nehezek voltak, de az első fejlámpán egy kis gumi pántos, az előző bekezdésben szereplő lapos kézi lámpához nagyon hasonló szerkezet volt, szintén 4,5V-os elemmel, hagyományos izzóval és már tudott némileg fókuszálni is, lehetett tekergetni a foncsor részét.

Ezeket használtam nagyon sokáig, pontosan addig amíg meg nem nyílt Budapesten egy igazi outdoor ruházati és felszerelési bolt, A TENGERSZEM. Azért írtam így nagy betűvel, mert akkoriban ez volt az egyetlen ilyen hely, szinte valamilyen szentéjként kezeltük, sokszor suli után csak úgy bementünk nézelődni, sóvárogni és álmodozni, kézbe venni és ha lehetett kipróbálni, majd másnap a többiek előtt magabiztosan előadni, hogy mi is volt a kezünkben. A mi anyagi lehetőségeinkhez képest fényévekkel távolabb volt minden, de láttuk hogy léteznek profi felszerelési cuccok is.

Ez az időszak az amikor hozzá lehetett jutni itthon is a Petzl cég termékeihez. Ez a gyártó mindenkinek ismert aki valamilyen szabadidős sportot űz. Az egyik katalógusban megláttam a Petzl Zoom fejlámpát, az ára is barátságos volt, elérhető mezei halandóknak is, így egyik születésnapra ez volt vágyaim netovábbja. Szüleimnek hála meg is kaptam és ezzel már komolyabban lehetett világítani. Szintén lapos elemmel működött, de ekkora már a Duracell nyuszi is megérkezett és ezekkel a tartós elemekkel már nem kellett egy fél tálca Periont is magunkkal vinni. Több féle verziója is volt, külön zsebbe rakható elemtartóval, halogén izzóval. Nagyon szerettem én is. És ez már vízálló volt! Esőben nem ázott be, nem kelett vigyáznom rá.

A fényeloszlása nagyságrendekkel jobb volt mint az eddig használt lámpáké és a fókusza is alkalmassá tette a keresésre vagyis arra, hogy megtaláljuk a következő jelzést a sötét erdőben. Ezekkel a lámpákkal már bátrabban elindultunk éjjel is, akár a barlangokhoz akár csak túrázni.

A következő lépcsőfok számomra az egyetemi éveim alatt jött el, ekkor már dolgoztam ipari alpinistaként, az anyagi lehetőségeim sokat javultak, ezért megvettem az első led technológiás fejlámpámat. Ez pedig a Petzl Duo led, ez még 14db hagyományos ledet tartalmazott. Fő újdonsága, hogy dupla fényforrással rendelkezett. Volt egy ledes része, amely szórt fénnyel világított, szépen megvilágította a terepet jól lehetett látni egy kb 10m-es körben mindent. És volt egy önálló pontmegvilágításra alkalmas lámpa része is, ezzel pedig lehetett keresni, bár a kisebb foncsor miatt sokkal korlátozottabb volt a teljesítménye mint a sima Zoom lámpámnak. A Duoba már négy darab ceruza akkumulátort lehetett tenni vagy lehetett hozzá kapni gyári akksit is. Ebben az időszakban terjedtek el a NiMH akkumulátorok, folyamatosan nőt a kapacitásuk. Ezeket használtam én is, egy éjszakát 2-3 garnitúrával végig lehetett csinálni. Például ezzel teljesítettem a Sajgó 50 éjszakai teljesítménytúrát is. Nagy barátságot kötöttünk.

Főleg a kisebb teljesítményű fókusz miatt léptem tovább a nagyon sokáig használt Petzl Myo XP-re. Húha ez már 3 fokozatú fényerővel világít és van egy Boost (turbo) fokozat is, 65m-re elvilágít és egy kis lencsével lehet szórt vagy pont fény között választani. Mindez egy lámpában, könnyű súllyal és a meglévő ceruza akksijaimmal használható.

Megvettem mert a Duo jól világított, de a nagyobb tömege miatt az éjszaka végére már kényelmetlenné vált. És szerencsére nem csalódtam ez a lámpa volt a pár évvel ezelőtt megtörtént váltásokig hű társam hóban-fagyban-esőben. Tényleg sosem okozott csalódást, 2-3 garnitúra NiMH akksival ez is elment egy éjszakát.

A ledes technológia az elmúlt 10 évben hatalmasat fejlődött, megjelentek a Petzl-nek és sok más nevesebb gyártónak is jobbnál-jobb termékei és a kínai koppintások is szorosan követték ezen gyártók termékeit. A sok résztvevős éjszakai teljesítménytúrákon már figyeltem azt is ki mivel világít. Sok Silva, Petzl, Varta és egyéb gyártók mellett nagyon sokan megvették és használták a kínai noname lámpákat is. Az igazság az, hogy ezeknek egyike sem tetszett igazán, vagy túlságosan hideg volt a fénye, vagy a fényeloszlása volt számomra elfogadhatatlan, vagy vibrált. Nem, ezek számomra biztosan nem jók.

És ekkor az egyik éjszakai túrámon egy ponton igazoltam, amikor valaki üstökösként, gyönyörűen bevilágítva mindent beérkezett utánam a pontra. Hiába világítottam a Petzl Myo-val teljesen elnyomta. Ez az, ezt keresem. Meleg fényű megvilágítás, csodálatos fényelosztás, hibátlan kontúrok a megvilágított terület szélén. Beszélgetésbe kezdtem vele és kiderült, hogy a lámpája egy közepes árfekvésű Ledlenser. Másnap elkezdtem bújni a netet és meg is találtam egyet. Ez pedig a Ledlenser Neo10R, gyorsan meg is rendeltem.

Amikor megjött gyermeki izgalommal vártam, hogy eljöjjön a sötét este és rögtön magammal is vittem egy kisebb útra a Petzl Myo XP-vel együtt, mégiscsak kell egy összehasonlítás. Teljesen le voltam nyűgözve. A 10 éves Petzl teljesítményén már jelentősen túllépett a technológia nem is kérdés, de ekkora különbséget még én sem vártam.

A pont megvilágító képessége is tényleg elképesztő 200-300m távolságban lévő fákat pásztáztam és fel is ismertem szépen mindent, nem volt egy hófehér paca mint a legtöbb kínai lámpa esetén. Ezekre a kínai lámpákra csodálatos értékeket írnak de terepen szerintem használhatatlanok. Becsatolok két képet is, az egyiken a kínai koppintott lámpákra jellemző fényképet látjátok éjjel, nem saját fotó de a lényeg látszik, a másik pedig a Ledlenser Neo10R lámpám közepes fényerővel. És van egy további fontos funkciója is, az elemtartón egy piros led világít, így éjjel könnyebben észrevesznek ha úton kell gyalogolnom.

Én megtaláltam a tuti gyártót, ezek a lámpák nem olcsók, de 7 év garanciát ad a termékeire. A lámpái könnyűek és már Li-ion rúd akksikkal működnek (Li-ion 12210). Mindig viszek magammal egy tartalék akkumulátort is, de még sosem kellett cserélnem, a hosszú téli éjszakákat is szépen végig világítja még fagyos időben is. Most ez a lámpa az egyik fő társam.

A Ledlenser nem okozott csalódást ezért vettem egy másikat is a gyártótól. Ez pedig az MH11, ennek ára már átlépi a 60.000Ft-ot.

Komoly összeg, de ezért cserébe nagyon nagy fényteljesítményt kapunk, sok extra funkcióval, már van piros, zöld és kék fénye is és a legfontosabb tulajdonsága az intelligens fényerő vezérlés. Ez a lámpa érzékeli, hogy az adott pillanatban mekkora fényerőre van szükség, ezt pedig egy fényérzékelővel teszi, a visszaverődő fényt méri valós időben. Ennek nagy előnye, hogy a teljes út során nem kell nekem kapcsolgatnom a fokozatok között, teljesen automatikus és jól is működik. Ha ránézek a kezemben tartott nyomtatott itinerre vagy a telefonomra, akkor ezt érzékeli és lecsökkenti a teljesítményt, vagyis látom a szöveget, ha azonban felemelem a fejem, hogy a terepen lássam amit olvastam, akkor ismét megemeli, fokozatosan a környezethez igazítva. Nagyon jól működik, ez jelenti ma a legnagyobb kényelmet a világítás terén, ez szerintem nem is kérdés. Egyetlen hátránya, hogy ehhez a lámpához magammal kell vinnem egy Li-ion akkumulátort is, mert ebben az intelligens üzemmódban nem bír ki egy teljes éjszakát.

Összegezve:

Ha valaki csak alkalomszerűen túrázik éjjel felesleges egy drága lámpát vennie, elégedett lesz egy minőségi lámpával. Ekkor sem ajánlom az ebay-ről, amazon-ról vagy aliexpress-ről rendelt gagyi kínai lámpákat, inkább kisebb tudású, de jól működő minőségi fejlámpát vegyen. Javaslom, hogy a már divatos termék bemutatókat, teszteket nézze végig egy videomegosztó oldalon, és ezek alapján döntsön ha máshogyan nem sikerül.

Aki viszont sokszor fogja használni vegyen egy nagyon jó lámpát, igen tudom, hogy nagyon sokba kerül, de azt a kényelmet amelyet nyújt bőven visszakapjuk. Éjjel nagyon fontos, hogy mindent tökéletesen lássunk, a nehéz terepen folyamatosan kell az utat figyelnünk, mert sokkal nagyobb az esélye, hogy rosszul lépünk. Egy rossz túlságosan hideg fényű lámpával egyszerűen nem látjuk jól a terepet és nem igazán fog segíteni abban, hogy ideális feltételeket teremtsünk éjszakai utunk során. A másik tényező, pedig az, hogy lássuk merre kell menni, az erdőben még csak-csak megoldjuk ezt kisebb ide-oda mászkálással, de mi van ha egy nagyobb réten kell átmennünk? Hol megy az út? Látom ki van taposva itt előttem, de több felé is megy. Pont ilyen esetben jön elő ezeknek a minőségi lámpáknak a legnagyobb előnye, több száz méterre előre világítanak és ezt úgy teszik, hogy beazonosítható, jól látható a megvilágított terület. Én is többször belefutottam már ilyen helyzetbe, amikor utolértem több túratársat és láttam, hogy tanácstalanul álltak egy ilyen helyzet előtt, mert nem látták a következő pontot a kisebb teljesítményű vagy alacsonyabb minőséget képviselő lámpáik fényében. És egy gyatra lámpával végig menni a sötét erdőben egész éjjel borzasztóan fárasztó szellemileg is.

És én mint tudjátok sokat megyek egyedül éjjel, így nem kérdés számomra, hogy megérte-e.

Ha valakinek kérdése is lenne szívesen válaszolok, ha tudok.

Mindenkinek jó éjszakai túrázást kívánok. Felejthetetlen élményekkel gazdagodhatunk. De tényleg.

Ui.: Ha tetszik a beszámoló kérlek tedd meg, hogy minősíted, mert ebből látom, hogy mennyire sikeres egy beszámolóm. Köszönöm.

Dikran

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük